2015. január 8., csütörtök

Egy eszköz a sok közül: a csengők


A csengőket eredetileg Maria Montessori fejlesztette ki a zenei specialista Anna Macaroni segítségével. Minden egyes gomba alakú fémcsengő egy fából készült alaplapra van rögzítve. Kétszer tizenkét csengőből áll a készlet. A 12 csengő egy zenei oktáv 12 félhangjának felel meg. Az egyik csengősorban a törzshangok fehérre, a módosított hangok feketére vannak festve, mint a zongora billentyűin. A második csengősorban minden csengő talapzata egyformán faszínű. Minden Montessori csengő egyforma alakú és egyesével mozgatható, átrendezhető. A köztük lévő különbséget csak hallás alapján lehet megállapítani.


A 24 csengő párosával áll egy falapon, aminek az egyik fele fekete/fehér zongoramintájúra van festve, a másik fele pedig egyszínű zöld. A készlethez tartozik továbbá egy kis méretű fakalapács és egy hangtompító pálcika.



Az eszköz célja:
• Zenei hallás és memória fejlesztése

Indirekt cél:
• A kéz és kar finom motorikus
mozgásának fejlesztése

Önellenőrzés:
• Hallás alapján

Életkor:
• 3 éves kortól

Szókincsbővítés:
• Magas-Mély
• Magasabb-Legmagasabb
• Mélyebb-Legmélyebb
• Diatonikus skála
• Kromatikus skála
• Modális skála

Használat:

Ennek az eszköznek végtelen variációs lehetőségei vannak. A kezdetektől, amikor a gyerek megtanulja megszólaltatni a csengőket, addig a pontig, amikor a gyerek önállóan komponál egy zenei darabot a csengők segítségével. Az eszköz első bemutatása után a gyerek megtanulja felismerni a hangokat. A gyerek előtt van két barna és egy fehér csengő. A két barna közül az egyik a fehér színű törzshang párja. Ezt kell a hallása segítségével megtalálnia. Először a fehér csengőt hallgatja meg mindkét fülével, utána a barnákat is, ezután eldönti, hogy melyik adta ki ugyanazt a hangot, mint a fehér. Kezdetben a két barna csengőt úgy  választjuk ki, hogy jelentős különbség legyen a hangmagasságok között. Később több és közelebbi hangokat párosítunk, végül a gyerek a teljes skálát fel tudja építeni.

Sokféle játék alapjául szolgálhatnak a csengők.
A csengőpárok egyik felét a csoportszoba egyik oldalán, a másik felét a csoportszoba másik oldalán helyezzük el. A gyerek először meghallgatja a fekete/fehér csengőt, majd átmegy a szoba másik oldalára és ott emlékezetből megkeresi a csengő barna párját. Ha úgy gondolja, megvan, akkor a barna talapzatú csengőt visszaviszi a fekete/fehér párjához, hogy leellenőrizze, jól emlékezett-e a hangjára.

A csengőket lehet párban is használni. Az egyik gyerek a barna csengőkből kirak egy dallamot, a másik pedig ugyanazt próbálja kirakni a fekete-
fehér csengőkből.



Továbbfejlesztési lehetőségek:

Mikor a gyerek már hosszabb ideje foglalkozik a csengőkkel és ügyesen használja őket, hozzáadhatunk további eszközöket. Az egyik ilyen eszköz egy zöld fatábla 5 fekete kottavonallal. Ehhez tartoznak számmal és abc-s névvel jelölt korongok. Ennek az eszköznek a segítségével a gyerek megtanulja a hangok neveit és helyüket a kottán.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése